Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Telepi Árpád-házi Szent Erzsébet templom búcsú-ünnepe

2014.11.20

2014. november 19-én, szerdán Anyaszentegyházunk egy nagyon ismert és kedvelt szentet ünnepel: Árpád-házi Szent Erzsébetet. Egy olyan szentet, aki a maga korában hősiesen élte meg az Istentől kapott erényeket, a szegények és elesettek terén. Élete példa számunkra mai Krisztus követőknek.

 

A Győri Egyházmegyében, azon belül Győr-Újváros "Telep" nevű városrészében van az egyetlen Szent Erzsébetről nevezett Istenháza. Szent Erzsébet ünnepén a helyi közösség hívei búcsúi szentmisével adtak hálát védőszentjükért, az ő életéért, és kérték közbenjárását a szegények pártfogójától. Az ünnepi búcsúi szentmise du. 5 órakor kezdődött, amelyet főtisztelendő Németh József Koppánymonostori c. apát, az egyházközség lelkésze mutatott be. A legszentebb áldozat elején József atya Erzsébetről elmélkedett külön kiemelve azt, hogy a festményeken idősebbnek úgymond "kora-vénnek" ábrázolják. Lelki vonatkozásban ez annak tulajdonítható, hogy bár nagyon fiatal volt, mégis bölcs és nagy erényekben volt gazdag fiatalsága ellenére is.
Az ünnepi szentmise után a pap és a hívek a templom előtt található Szent Erzsébet szoborhoz vonultak, ahol együtt imádkoztunk hazánkért, nemzetünkért, a szegényekért és az egyházközségért.

*

A Szent Erzsébet lelkészség története:

Szent Erzsébet telep, Győr városának peremterülete a várostól nyugatra fekvő rész, amely jellegében teljesen eltér a megyeszékhely városias részétől. Ez a különbség a világháború előtt még szembetűnőbb volt, ami egyházi szempontból is kinyílvánult. E hely városrészének nevei híven tükrözik ezt a különbséget és a történelmi idők változását is. Nevezték Gyepszélnek, Cigánylaposnak, Mákosdűlőnek, Trianon Telepnek, Gömbös telepnek, Gorkij városnak. Egyházi részről azonban mindig gondoskodtak az itt élők lelkipásztori ellátásáról. 1913-ban e városrészbe az Isteni Megváltó Leányai nővérek vezetésével zárda és iskola létesül, s ezen épületben egy kis kápolnát emelnek a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Tekintettel arra, hogy telepen a szegényebb népréteg lakott, a szegények védasszonyáról Szent Erzsébet nevet kapta a telep és Dr. Közi Horváth József szemináriumi prefektusnak az érdeme, hogy itt intenzívebb hitélet alakult ki, és szentmiséket a helyi kultúrházban tartották. Meg kell még említeni Baralich Lőrinc, Lukáts Dezső újvárosi plébánosok nevét is, hiszen ők is sokat tettek a hitélet beindításáért, valamint a szegények felemeléséért. 1934-ben, az egykori magtárhelyiségből kialakított kultúrházban vannak a misék, amelyet az újvárosi káplánok mondanak ( A Szent Erzsébet lelkészség mint fília az újvárosi plébániához tartozott) Majd 1947-ben átalakítják és Isten házává szentelik Szent Erzsébet tiszteletére, ezután lesz önálló lelkészség.
A lelkipásztori munka Gálos József működésével kezdődött, (1945-52) aki megbízást kapott a lelkészség megszervezésére. Odaadó és példaértékű munkája eredményt hozott, ezen időszakot a virágzó hitélet jellemezte. 2004-ben a templomot kívűl belűl átalakították és egy 16 méteres huszártornyot építettek, a padláson levő 2 harang számára. Kialakítottak egy kórust, sekrestyét, mellékhelyiségeket és új orgonával is bővült a templom. Az ünnepélyes megáldást 2005. július 25-én, Dr. Pápai Lajos végezte, Szalay Gábor lelkipásztor, Dr. Schmatovich János és Zsebedics József kanonokok jelenlétében. A felújítás utáni első Szent Erzsébet ünnep búcsúi szentmiséjét Paskai László bíboros úr tartotta, mely után hetven hajléktalant vendégelt meg az egyházközség.
Isten áldását és Árpád-házi Szent Erzsébet közbenjárását kérjük az egyházközség híveire, közösségére!

Az eseményről készült fotók megtekinthetők itt.

Horváth Csaba