Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A telepi Szent Erzsébet lelkészség búcsú-ünnepe

2016.11.22

DSCN83862016. november 19-én, szombaton Anyaszentegyházunk egy nagyon ismert és kedvelt szentet ünnepel: Árpád-házi Szent Erzsébetet. Egy olyan szentet, aki a maga korában hősiesen élte meg az Istentől kapott erényeket, a szegények és elesettek terén. Élete példa számunkra mai Krisztus követőknek.

 

A Győri Egyházmegyében, azon belül Győr-Újváros "Telep" nevű városrészében van az egyetlen Szent Erzsébetről nevezett Istenháza. November 19-én, szombaton Szent Erzsébet ünnepén, és november 20-án Krisztus király ünnepén a helyi közösség hívei búcsúi szentmisével adtak hálát védőszentjükért, az ő életéért, és kérték közbenjárását a szegények pártfogójától. November 19-én Szent Erzsébet búcsú-ünnepén az ünnepi búcsúi szentmise 10:30-kor kezdődött, melyet főtisztelendő Szalai Gábor sopronkövesdi plébános, a templom egykori lelkésze mutatott be. A szentmise után a szép ünneplés Szent Erzsébet-napi koszorúzással és ünnepi műsorral egészült ki a templom előtti Szent Erzsébet szobornál. A koszorút a győri városvezetés nevében Szeles Szabolcs önkormányzati képviselő helyezte el. 

 

A megemlékezés után szeretetvendégséget tartottak a Likócsi Segítőház hajléktalanjai részére, az Újvárosi Művelődési Ház, a Szent Erzsébet Egyházközség és a Szent László Katolikus Szakkollégium szervezésében.

 

November 20-án, Krisztus király vasárnapján is Szent Erzsébetre emlékeztek a telepi hívek. A szentmisét főtisztelendő Németh József koppánymonostori c. apát, a templom lelkésze mutatta be. Az ünnepség sorozat mindkét napján a Medgyesi S. Norbert történész, népénekkutató által összeállított énekeslapokról magyar gregoriánumokat és Szent Erzsébet népénekeket énekeltek a hívek. A vasárnapi mise áldozási része után a Kisalföld hagyományából két szép és értékes Szent Erzsébet-népének szólalt meg népi dallamon - a 18. század óta először. Egyikük a Kunszigethez köthető Paksi Márton György-énekeskönyvből (1760–1761), a másik a Dőri énekeskönyv (1763–1774) lapjairól származik. Radicsné Csőre Andrea tanárnő, az Újvárosi Művelődési Ház igazgatója énekelt és Dömény Krisztián népi citeraművész, zeneszerző, a Bartók Béla Zenekonzervatórium (Budapest) és a Vujcsics Tihamér Zeneiskola (Szentendre) népzene tanára citerázott. A bensőséges szép szentmise után a pap és a hívek a templom előtt található Szent Erzsébet szoborhoz vonultak, ahol együtt imádkoztak hazánkért, nemzetünkért, a szegényekért és az egyházközségükért, mely után József atya Szent Erzsébet közbenjárását kérve adta a hívekre az Úr áldását.


*


A Szent Erzsébet lelkészség története:


DSCN8412Szent Erzsébet telep, Győr városának peremterülete a várostól nyugatra fekvő rész, amely jellegében teljesen eltér a megyeszékhely városias részétől. Ez a különbség a világháború előtt még szembetűnőbb volt, ami egyházi szempontból is kinyílvánult. E hely városrészének nevei híven tükrözik ezt a különbséget és a történelmi idők változását is. Nevezték Gyepszélnek, Cigánylaposnak, Mákosdűlőnek, Trianon Telepnek, Gömbös telepnek, Gorkij városnak. Egyházi részről azonban mindig gondoskodtak az itt élők lelkipásztori ellátásáról. 1913-ban e városrészbe az Isteni Megváltó Leányai nővérek vezetésével zárda és iskola létesül, s ezen épületben egy kis kápolnát emelnek a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Tekintettel arra, hogy telepen a szegényebb népréteg lakott, a szegények védasszonyáról Szent Erzsébet nevet kapta a telep és Dr. Közi Horváth József szemináriumi prefektusnak az érdeme, hogy itt intenzívebb hitélet alakult ki, és szentmiséket a helyi kultúrházban tartották. Meg kell még említeni Baralich Lőrinc, Lukáts Dezső újvárosi plébánosok nevét is, hiszen ők is sokat tettek a hitélet beindításáért, valamint a szegények felemeléséért. 1934-ben, az egykori magtárhelyiségből kialakított kultúrházban vannak a misék, amelyet az újvárosi káplánok mondanak ( A Szent Erzsébet lelkészség mint fília az újvárosi plébániához tartozott) Majd 1947-ben átalakítják és Isten házává szentelik Szent Erzsébet tiszteletére, ezután lesz önálló lelkészség.
A lelkipásztori munka Gálos József működésével kezdődött, (1945-52) aki megbízást kapott a lelkészség megszervezésére. Odaadó és példaértékű munkája eredményt hozott, ezen időszakot a virágzó hitélet jellemezte. 2004-ben a templomot kívűl belűl átalakították és egy 16 méteres huszártornyot építettek, a padláson levő 2 harang számára. Kialakítottak egy kórust, sekrestyét, mellékhelyiségeket és új orgonával is bővült a templom. Az ünnepélyes megáldást 2005. július 25-én, Dr. Pápai Lajos végezte, Szalay Gábor lelkipásztor, Dr. Schmatovich János és Zsebedics József kanonokok jelenlétében. A felújítás utáni első Szent Erzsébet ünnep búcsúi szentmiséjét Paskai László bíboros úr tartotta, mely után hetven hajléktalant vendégelt meg az egyházközség.
Isten áldását és Árpád-házi Szent Erzsébet közbenjárását kérjük az egyházközség híveire, közösségére!

 

A vasárnapi szentmiséről készült fotókat megtekintheti itt.

 

Szöveg-fotó: Horváth Csaba

 

Híreink forrásmegjelöléssel használhatóak fel.