Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyalogos zarándoklat Lébényből Győrbe az Újvárosi Segítő Szűzanya kegyképéhez

2019.08.25

1Úton Nemzetközi Zarándoknap - Indulj el a test és a lélek közös útján az édesapákért!

 

10--12-.jpgLassan igazi hagyománnyá érik, hogy minden évben a Nagyboldogasszony ünnepe utáni hétvégén zarándokok ezrei indulnak el a Mária Úton. Teszik ezt évről évre egyre többen, hirdetve a zarándoklás régi-új hagyományát itthon és külföldön egyaránt. A csatlakozók számának növekedése igazolja, hogy ez a fajta közösségi élmény, a közös célért való tenni akarás egyre többeket mozgat meg, egyre többekben fogalmazódik meg, hogy valamilyen többlettel, lelki tartalommal töltsék meg aktív szabadidős tevékenységeiket. A felajánlott célért való tenni akarás jelentése kettős ebben az értelemben: a komoly testi áldozat mellett az imádság ereje is meghúzódik. A zarándoklat felajánlása pedig igen gyakran célt is ér.

Augusztus 24-én került megrendezésre az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap, amely idén az „Indulj el a test és a lélek közös útján az édesapákért!" mottóra épített. A Mária Út minden szakaszán és teljes útvonalán szerveztek zarándoklatot egy közös célért, hagyományosan a Nagyboldogasszony ünnepe utáni közeli időszakban. Ezen a napon több száz települést érintve zajlott a gyalogos zarándoklat. Egyik szakasza volt Lébény - Győr-Újváros, amelyre nagy szeretettel várták az érdeklődőket, a zarándokolni vágyókat. Az édesapákért szóló zarándoklat úti célja ezúttal a templomunkban található Győr-Újvárosi Segítő Szűzanya Kegyképének meglátogatása volt.

A zarándoklat Lébényből indult 9 órakor, itt Vargáné Mária a zarándoklat szervezője köszöntette a híveket, majd Juhos Imre lébényi plébános áldásával indultunk el a kegyelmekkel teli zarándok úton. Végig a Rábca-parton haladtunk, településeket nem érintettünk. Az út megközelítőleg 25 km hosszú volt. Csatlakozni a nap során több helyről lehetett, például Börcsnél, vagy az Ikrénybe vezető út Rábca-hídjánál, illetve Abda előtt, szintén a Rábca-hídnál. E zarándoklat során megoszthattuk zarándoktársainkkal fájdalmunkat, vagy boldogságunkat, tanulhatunk egymás hibáiból, megoldást, eszközt adhattunk az útkeresők kezébe. A Győri Egyházmegye minden részéből érkezett, több mint 60 fős zarándokcsoport az úton imádságos jelenléttel vett részt: rózsafüzért imádkozva dicsérték az Urat, és a Szűzanyát. A szent énekekkel pedig még emelkedetté tették a közös együttlétet.

 

A zarándokok záró szentmiséjét Benkó Attila atya mutatta be 18 órakor az újvárosi Urunk Színeváltozása-templomunkban. A szentmisére már az egész városból jöttek olyan hívek is, akiknek egészségi állapotuk nem engedte meg a gyalogos zarándoklást. A szentmise elején plébánosunk nevében, Horváth Csaba templomunk kispapja -aki maga is megtette a 25 km-es távot,- köszöntötte az egybegyűlteket és a miséző atyát, majd így folytatta:

Egész emberi életünk bizonyos értelemben zarándoklat: földi zarándoklásunk egy hely felé vezet, az Örök Hazába. Mégis jó és szent dolog, amikor az ember szent helyekre is elzarándokol, ahol egy picit részesedhet az isteni jóban, erőt kérve az élet nagy zarándoklatához. „Szerelmes Szűzanyám, hitemnek szárnyain, e kegyhelyre hoztak epedő vágyaim…” hallhatjuk gyakran ezt a  csodálatos, Mária búcsús-népéneket. Valójában azért keltünk útnak mi is Lébényből és azért jöttünk ide a Segítő Szűzanya lábai elé, mert epekedve vágytunk a Szűzanya közelségére… Epekedve vágytunk arra, hogy az ő édesanyai szeretetét és kedvességét mint egy igazi édesanya megmutassa számunkra…Nagyon szépen ki is fejezi ezt az egyik közkedvet imádságunk: Mutasd meg hogy anyánk vagy… És valójában a legnagyobb áldozatot hoztuk meg azért hogy méltók legyünk ezen anyai szeretetnek a befogadására, hiszen 25 km es távot tettünk meg a jó Isten kegyelméből, egészségi és lelki állapotunkhoz mérten. Ma mindenünket a mi drága égi édesanyánk oltalmába ajánlottuk. És nem utolsó sorban, valójában azért tettük meg ezt a zarándoklatot, mert hálát szeretnénk mondani a Szentháromságos egy Istennek, hogy létrehívott és meghívott az ő szentháromságos életébe minket.

 

Mária segít az ő közbenjárásával és mutatja számunkra is az utat szeretett Fiához, az Úr Jézus Krisztushoz. A keresztel megterhelt szív, a folytonos aggodalommal eltöltött életünk itt a Szűzanya lábainál valahogy mindig megnyugszik. E kegyhelyen megnyugosznak a lelkek, megenyhülnek a szívek… és nem utolsó sorban erőt kérünk a szűzanyától, az Újvárosi segítő szűz anyától, hogy ha e szent helyről távozunk, az ő palástja alatt, kegyelemmel és lelki erővel tudjuk életünk zarándokútját tovább folytatni. Én azt kívánom kedves mindnyájuknak hogy a ma meghozott lelki áldozataink egyesüljenek itt az oltáron a szentmisében és fogadja el az Úr ami áldozatainkat családjaink az édesapák az édesanyák gyermekeink, unokáink, rokonaink, barátaink, szeretteink és országunk javára. Ma meghozott lelki és fizikai áldozataink, felajánlásaink legyen istennek tetsző áldozat. E zarándoklat ma biztos hozzásegített minket abban, hogy növekedjünk a lelki egységben: hiszen az út során a zarándoktársak között szép ismeretségek, barátságok alakultak ki, és minden bizonnyal csodálatos példája valósult meg a keresztények közötti testvériségnek. Legyen hála és köszönet Istennek és az Újvárosi Segítő Szűzanyának, hogy zarándokutunkon megőrzött minket, s az útból merített lelki kegyelmeket elnyerve a hétköznapokban is meg tudjuk élni keresztény hitünket és reményünket: hogy Jézus e hosszú földi zarándokutunk során "vándorlásunk társa" és segítője.” - zárta gondolait kispapunk.

 

A szentmisén közreműködött templomunk kórusa, akik Halmos László győri miséjét énekelték. Felhangzottak a szentmisén továbbá az újvárosi segítő Szűzanyához szóló énekek.

Attila atya elmélkedését az édesapa szerepének és az üdvösségnek szentelte. Napjainkban, az élet minden területére kiterjedve tapasztalhatjuk, hogy mekkora válságban szenved az ember. Ezért is van szükség atyára, édesapára a szó valódi értelmében. Az édesapa és édesanya valójában, hitünk tanítása szerint, a másikért vállalt felelősséget jelenti. Szent József lehet az édesapák igazi példaképe. Az atyai tekintélyt arra használta fel, hogy önmagát és munkáját egészen a családnak szentelte. Ma az édesapáknak vagy van tekintélye, vagy nincs. Nagyon fontos a helyes és megfelelő nevelés a gyermekeink részére. Az apa szolgáljon, és ne zsarnokoskodjon családja és gyermekei felett.

 

Attila atya később az örök üdvösség elnyeréséhez kapcsolódva az evangéliumban hallott „szűk kapuról” beszélt. Szenvedés nélkül nincs üdvösség. Harcolni kell, fel kell venni a harcot a gonosszal. Fontos, hogy az ember keresse Isten barátságát, hogy még ebben az életben megtapasztalhassuk Isten gondoskodó jelenlétét életünkben, nehogy úgy járjunk, mint amit alábbi történet elmesél: Egy plakát a következő képsorokat ábrázolta:

Első képen játszadozó gyermekek, aláírás: túl kicsi még hogy Istenre gondoljanak. Második képen egy fiatal fiú motoron ül, aláírás: túl magabiztos hogy Istenre gondoljon. Harmadik képen egy ifjú házaspár, alatta a szöveg: Túl boldog hogy Istenre gondoljanak. Negyedik képen egy időskorú asszony az ágyban, alatta a szöveg: túl fáradt, hogy Istennel foglalkozzon. Az utolsó képen pedig egy sírhant, rajta a kereszt, alatta a szöveg: túl késő már, hogy Istenre gondoljon. Sokat kell szenvedni… a szentek példáján is láthatjuk, hogy az üdvösség elnyerése érdekében mennyit szenvedtek a szentek. A szűk keskeny ösvény. Az üdvösség ott kezdődik, amikor túl tudjuk szárnyalni a régi életünket és azt akarjuk, hogy Krisztus éljen bennünk egészen, teljesen. Itt és most… Itt kezdődik az üdvösség. - zárta gondolatait az ünnep szónoka.

 

A lélekemelő szentmise után a pap és az asszisztencia levonult a Segítő Szűzanya kegyoltárához hálát adni ezért a  csodálatos napért, illetve kértük a Segítő Szűzanya oltalmát életünkre, családunkra, nemzetünkre.

Istennek legyen hála és az Újvárosi Segítő Szűzanyának ezért a szép zarándoklatért.

 

Az eseményről készült fotókat megtekintheti itt.

 

Horváth Csaba

Fotó: Elek Istvánné, Radicsné Csőre Andrea, Horváth Csaba

Híreink csakis forrásmegjelöléssel használhatóak fel!