Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét vigíliája Győr-Újvárosban

2018.04.03

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. Plébániatemplomunkban húsvét vigíliájának szentmiséje 17 órakor kezdődött meg dr. Németh Gábor plébánosunk vezetésével.

 

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből állt: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.
A húsvéti vigília szertartása a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával. A templomban egyedül a parázsló tűz világított, s az arról vett tűzzel a Gábor atya meggyújtotta a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozta, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágított a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.


Erről az új tűzről lett meggyújtva a húsvéti gyertya, amelyik a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. A Föltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, ennek a térnek és időnek keretei közé támadt föl, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. Szimbolikusan ez a föltámadás pillanata. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékeltette, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A pap elindult a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztotta Krisztus világosságát a híveknek, akik a Húsvéti gyertyáról meggyújtották saját gyertyáikat. Krisztus világossága töltötte be a sötét templomot. Mi vagyunk a sötétben járók, akik várjuk a fényt. Ezt az örömet halljuk és láttuk: „Krisztus világossága”, erre válaszotuk: „Istennek legyen hála.” Ezután hangzott föl az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének, melyet főministránsunk énekelte meg az újvárosi híveknek. A húsvéti örömének az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi.

 

A húsvéti örömének elhangzása után kezdődött az igeliturgia, mely végigvezetett minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzott a Glória, Isten dicsőítése és „visszatértek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezte ki. Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után Gábor atya homíliájában a feltámadás jelentőségéről beszélt.

A prédikáció után következett a vízszentelés majd az Egyház, a hívek megújították keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve Gábor atya meghintette őket az új vízzel. 

A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódott. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkoztunk. A szentmise végén feltámadási körmenet kezdődött a templomon belül, így hirdetve a világnak a feltámadás örömét. A húsvéti körmenet jelképezi hogy  Minden Krisztusban hívő az egész világ számára vigyék el az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

 

Az eseményről készült fotókat megtekintheti itt.

 

H. Cs

Fotó: Bálint István