Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Isten és ember szolgálatában - Emlékezés Halmos László zeneszerzőre

2019.01.26

Halmos László zeneszerző, karnagy, tanár 22 évvel ezelőtt 1997. január 26-án adta át halhatatlan lelkét Teremtőjének. Egész élete tanúságtétel volt: a benne megszülető zene által dicsőítette Istent, Aki ezzel a nagy talentummal megajándékozta őt földi életében. 

 

Képtalálat a következőre: „halmos lászló”Halmos László, Győr díszpolgára Nagyváradon született 1909. november 10-én. Középiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti Zeneakadémián tanult orgona és egyházzene szakon, valamint Siklós Albertnél zeneszerzést. 1931. augusztus 1-től a győri székesegyház karnagya lett, és a hittudományi főiskolán, majd a városi zeneiskolában, konzervatóriumban tanári megbízatást is kapott. Ekkor Győrbe költözött, ahol élete végéig alkotott és szolgálta az egyházzene ügyét, Isten dicsőségére és a hívek lelki javára.

 

Hatalmas, szinte valószínűtlenül gazdag életútja során a Győri Palestrina kórust 1931-től 1953-ig vezette. E kórus széles repertoárt határozott meg Palestrinától Kodályig egészen az új magyar zenéig. Ebben a mindennapi műhelyben leste el igazán a kórushangzás titkait és tanult meg valóban a gyakorlati élet számára komponálni, méghozzá nem szűk körű zeneértő publikum, hanem templomba járó, zömmel egyszerű emberek, mondhatni, a nép számára. A Palestrina kórus mellett közel húsz kórust alapított csak Győrben: többek között az egyszerű gyermekkórusoktól kezdve, a gyári munkások dalos énekkaráig. A konzervatórium kórusát, vagy épp a Liszt kórust, a Győri Ének- és Zeneegylet vegyeskarát és női kamarakórusát, az utolsó években zenekarát is, ebből alakult ki később a Győri Filharmonikus Zenekar. Olyan zenei géniusz volt, aki mindenkiből kihozta a zene vég nélküli szeretetét. Nem feltétlenül a zenei képzettséget nézte, hanem azt, hogy az ember szívből muzsikáljon. Ahogy egyik megzenésített zsoltára is mondja: „Minden Földek Istent dicsérjétek, ujjongjatok és énekeljetek!”

 

Negyvenéves pedagógus pályája során tanított általános és középiskolában, tanítóképzőben, zenekonzervatóriumban, főiskolán. Növendékei közül számos zenetanár, karnagy, előadóművész, zeneszerző került ki; Mintegy 2000 művet komponált, kantáták, szimfonikus és kamarazene művek, zongora-orgona darabok, illetve dalokat és főleg kórusműveket. Halmos László zeneszerzői útja tovább szélesedik a népdal szellemében írt műdalokig, melynek következtében a magyar és idegen költők verseire komponált hatalmas méretű kóruskompozíciók születnek. Egyházzene jellegű kórusművei motetták, kantáták, magyar-latin misék, ordináriumok: csak ezek közel hétszáz opuszt tesznek ki. Kórusműveivel a tömeget ragadta meg és emelte zenei igényességüket mind magasabbra. Magabiztos mesterségbeli tudásról, a hangszínek kitűnő kezeléséről, a zenei ábrázolás tökéletességéről vallanak művei. Bámulatos módon alkalmazta a gregorián és a népdalszerű motívumvilágot zeneműveiben. Ezen nagy életműve, zeneművei közül 1945 után sokáig egy sem jelent meg nyomtatásban. Eredeti intonációjú Te Deumját Bárdos Lajos mutatta be a magyar rádióban 1934-ben. Bárdossal és Bartókkal is baráti kapcsolatban volt. Kodály több művét is elismerésre méltónak tartotta. 1936 októberében Frankfurtban megrendezett Modern Egyházzenei Hét programján, Barbár miséje nagy sikert aratott. Később ilyen nagy siker volt a Napmise, H moll mise stb, is. 

Halmos László sírja . 2017. január 27

Ezek mind megalapozták nemzetközi hírnevét. Halmos Győrhöz való hűsége készteti 

arra, hogy megkomponálja a méltán csodás Óda Győr városához című oratóriumát, vagy a Győri misét (Missa Jaurinensis) a Könnyező Szűzanya tiszteletére.

 

1953-tól 1955-ig a kommunista diktatúra koholt vádak alapján Komlóra száműzi és 

bánya munkára, vagyis kényszermunkára ítéli. Szabadulása után Mosonmagyaróváron tanított, az agráregyetem énekkarát is ő szervezte és irányította. 1972-ben Mosonmagyaróvár város kitüntette. Ezen évek alatt született meg a Mosonmagyaróvári oratórium című monumentális darabja.

Viszonylag sok darabját kiadták Magyarországon, az 1980-as évektől már külföldön is. Talán az is elmondható, hogy külföldön, - elsősorban Németországban- ismertebb volt, mint itthon. Ez részben annak is "köszönhető", hogy itthon egyházi tevékenységéért a kommunista diktatúra meghurcolta, mellőzött zeneszerző volt, de mindenekelőtt hitét gyakorló és megtartó buzgó keresztény, aki kiállt Krisztusba vetett mély hite mellett. Szakmai elismerései mellett 1994-ben Győr városa is díszpolgárrá avatta. Halála után 20 évvel is ismerik még külföldön. Mára híressé vált legismertebb kórusdarabjait, szinte az egész világon éneklik, az egyszerű szkóláktól a legnagyobb kórusokig; köztük a Vatikánban is.

 

Hoffmann László ismert orgonaművész, egyházzenész és nagyon jó pedagógus, felkarolta Halmos László zenei hagyatékát a 2000-es évek elején. Halmos 1997 január 26-án történő halála után emléke hamar feledésbe merült, és az évek során ezek a zenedarabok elvesztek volna, ha Hoffmann László tanár úr fáradhatatlan kutatómunkával össze nem gyűjti őket. Halmos művei most rendszerezve megtalálhatók a győri Richter-gyűjteményben. Halmos Lászlóval való kapcsolata nagyon jó volt így a Halmos-hagyaték rendezése nyomán kötetben adta ki a nagy zeneszerző egyházi kórusműveit, a szép darabok hang alapú megőrzése céljából pedig a kármelita templom kórusával, CD felvétellel örökítette meg Halmos kórusmuzsikáit. (A Győr megyei könyvtár zenei részlegén e CD-k kölcsönözhetőek és meghallgathatóak)

 

Hoffmann László egy szintén általa kiadott Halmos kórus kötetben befejezéséül ezt írja:

„- Halmos László Egyházi zeneszerző volt: A hét elején megnézte a következő ünnepi mise propriumait, kikereste hozzá a Liber Usualis-ból a megfelelő gregorián dallamot, hét közben komponált, majd betanította együtteseinek, vasárnap pedig bemutatták az elkészült új kompozíciót.

- Zenepedagógus volt: A muzsika alázatos szeretetére nevelte kórusait, és a templomba járó egyszerű embereket. 

Mindig megtalálta azt az egyszerű és kifejező hangot, mely a nemes cél eléréséhez vezetett.

- Precíz ember volt: Kézirataiban az oldal alján mindig jelezte valamilyen egyértelmű rövidítéssel, hogy az melyik művének hányadik oldala, mivel időnként a kéziratlapok összekeveredhettek. Naplókat vezetett. Külön naplót a mindennapokról, hogy hol voltak kirándulni, vagy mit olvasott.

- Természetszerető ember volt: A Bakony volt a szíve csücske, ahol számtalanszor járt vonattal. Hajnali négy óra körül indultak feleségével, gyerekeivel. Ott pihente ki magát és töltődött fel az újabb feladatok ellátására.

- Ember volt: Erényeivel, hibáival együtt a mindennapi emberek életét élte. Életét a mérték és Isten-ember szeretet jellemezte.

Élete végégéig győrinek tartotta magát. Szeretett városához mindhalálig hű maradt. Halmos László 1997. január 26-án hunyt el. Győr által adományozott díszsírhelyen nyugszik a Köztemetőben.”

Kötelességünk, hogy műveiből mind többet megismerjünk, megismertessünk. Halmos László szelleme miséin, motettáin keresztül máig itt él közöttünk. 

Halmos László facebook emlékoldal itt.

Szöveg: Horváth Csaba

 

Híreink forrásmegjelöléssel használhatóak fel!