Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Készüljünk együtt Urunk színeváltozása templombúcsúnkra - II. rész

2021.08.02

KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT TEMPLOMBÚCSÚNKRA: II. RÉSZ.


Készüljünk együtt templom-búcsúnkra, Urunk színeváltozása ünnepére, mely augusztus 7-én szombaton 18 órakor kezdődik. Előtte rózsafüzért imádkozunk 17:30-tól. Hívunk és várunk mindenkit!

Tegnap a búcsú fogalmáról elmélkedtünk. Elmondtuk, hogy a templomnak két búcsú-ünnepe van: a szentelési évforduló és a templom patrónusának, vagyis védőszentjének napja.
A második részben Győr-Újváros első két katolikus templomának történetét vázoljuk fel röviden.

Az első Istenháza Újvárosban az úgyn. Szent Salvator (Isteni megváltó, vagy Urunk színeváltozása) kápolna volt, mely a mai Zsinagóga helyén állt. E kápolnát 1695-ben a győri várkapitány, Zichy István gróf alapította. A kápolna alatt pedig családja számára sírboltot készíttetett. A Salvator templom alapító levele így szól: …”mikor a gróf Kanizsa ostroma idején megbetegedett, feleségével együtt fogadalmat tett, hogy ha Isten visszaadja egészségét, s Kanizsa újra magyar kézre jut, hálából emeltetnek egy kápolnát Győrött, oda, ahol nagy szükség van rá”. A Salvator kápolna felszereléséről nem tájékoztatnak minket okirataink. Egyetlen fennmaradt tárgyunk egy feszület volt a kápolna Zichy család kriptájából. Az 1876-77-es tanévben elkerült a Bencés gyűjteménybe Kiss István ajándékaként. Sajnos a feszület nincs már meg, viszont fotón megörökítették az utókornak.
Ez a kápolna egyre kisebbé vált, hiszen Újváros lakossága rohamosan nőtt.

Mária Terézia egy rendeletében leadásra kötelezte azokat a protestáns templomokat, amelyek utcára néztek. Így volt ez az újvárosi evangélikusokkal is. (Ezért építették később zárt udvarban a ma is álló evangélikus öregtemplomot, torony nélkül.) Az 1749. március 18-i városi közgyűlés értelmében az evangélikusok fatemploma az újvárosi katolikusok temploma lett. A templomot felbecsültették és az újvárosi katolikusok megvásárolták, majd Zichy Ferenc püspök rendeletére felszentelték Szent József tiszteletére, 1749. március 19-én. Ez a Szent József fatemplom a mostani templom helyén állt, valahol a jobb oldali kápolnasoroknál. Az újvárosiak örömmel vették birtokba a második templomot amely fából készült. Pár évvel ezelőtt kutatták fel a Szent József fatemplomról szóló okiratokat, leltárakat. Ezek teljes precizitással adják meg a fatemplom elhelyezkedését, telkének helyszínrajzát, liturgikus eszközeit. Akkoriban ebből a fatemplomból sok értéket meghagytak, és a mostani templomba, a mellékoltárok felszereléseként meghagyták őket. Ma két ismert és hiteles tárgyunk maradt meg a Szent József fatemplomból: a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép, illetve az Újvárosi Segítő Szűzanya csodás kegyképe. E két kép idősebb, mint a mostani templom.

Szintén a feljegyzésekből tudjuk, hogy a harmadik, azaz a mai templom megépítésének gondolata már 1797-ben felmerült. 1810-ben egy ismeretlen építész az új templom tervrajzát is elkészítette, bár a megépítése sajnos -mind a város, mind az egyházközség- anyagi okai miatt nem valósulhatott meg. A Szent József fatemplomot 1810 után be kellett zárni, mert életveszélyessé vált. Kozmár György újvárosi plébános majd 20 éven keresztül az egykori Szentháromság kórház kápolnájában (mai Kossuth iskola) misézik... Rá vár a feladat, hogy egy új templomot építsen Újvárosnak, ami 1836-ban lassan megvalósulni látszik....

Holnap Újváros harmadik templomának, tehát a mai templomunk történetével folytatjuk... 

Az első részt elolvashatják itt.

Horváth Csaba papnövendék

 kossuth-l.-u.-1909-665x1024.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ujvarosi-bucsu---plakat.jpg