Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Márianosztrára zarándokoltak az újvárosi, szigeti és pinnyédi hívek

2019.10.12

72293898_2678069192232204_4284998676905984000_n.jpgOktóber a Szűzanya hónapja, amikor is a Győr-újvárosi, a szigeti és a pinnyédi hívek - már-már hagyományosan - útra kelnek, hogy tanúságot tegyenek Máriához fűződő kapcsolatukról, imádkozzanak és hálát adjanak Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért. 

Szombaton, október 19-én Márianosztrára indulva, a Fevidék felé vettük utunkat, változatos tájakon utazva érkeztünk úti célunk első állomására a Magyarok Nagyasszonya Bazilikához Márianosztrára, ahol Vízi Gábor András pálos szerzetes atya, perjel-plébános fogadta a csoportunkat.

A település neve eredetileg Nostre volt, a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk. Az egyetlen magyar alapítású - Remete Szent Pálról elnevezett - férfi szerzetesrend, a pálosok rendje. Nagy Lajos király 1352-ben építette számukra a templomot és kolostort, ahol élete utolsó éveiben gyakran megfordult, hogy erőt merítsen imáiból, elmélkedéseiből. Lánya, Hedvig innen indult el Lengyelországba, Krakkóba, ahol 1384-ben királynővé koronázták. 
A török pusztító hadjárata nyomán 1526 megüresedett kolostor és templom 1552-ben megsemmisült, majd 1711-ben állították helyre.
1858-tól az állam kibérelte a kolostor épületét, melyet akkor a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek gráczi Congregátiójának adtak át, megbízva a Congregátiót a kizárólag nők befogadására szolgáló letartóztatási intézet vezetésével. Az idők során köztörvényes és politikai fogvatartottak váltották egymást. Az első időkben 21 nővér gondoskodott arról, hogy a 323 elítélt és 21 javítóintézetbe utalt lány rabságban töltött évei hasznosan teljenek , tanították őket, a földekre vitték dolgozni, megtanították hímezni stb.. A külső őrzést 4 férfi őr látta el. Éjszaka 2 „virrasztónővér" és 1 őr felügyelt a körleteken. 
A börtönben jelenleg is 8oo rabot őriznek. A szerzetesek bejárnak a fogvatartottakhoz gyóntani, áldoztatni és hetente misézni a börtön kápolnájába. 

72565027_1118102651717260_5013419430885982208_n.jpgHallhattuk Borsos János József atya gondolatait, aki feltette a kérdést, miért kell imádkoznunk? 
- HOGY JÓK LEGYÜNK.
Vegyük magunkhoz az élet kenyerét, mert a földi jó a testtel együtt elenyészik. Szerezhetsz bármilyen anyagi, evilági javakat, diplomát, legfeljebb bekeretezik, a koporsódra helyezik, mind megsemmisül. A jóság, a szeretet diplomáját kell hazavinni, az valódi érték, Isten nélkül semmik vagyunk, a lélek az érték, nélküle értéktelen vagyok.

Mit üzen a kegykép?

A lelkem sebésze a Mennyei Atya. Mindenkinek jut Krisztus keresztjéből egy darab. Az Atya tudja mire van szükségünk, ha Ő megengedi a szenvedést, akkor annak van értelme. Rá kell hagyatkozni.
Fontos, hogy mindig mosollyal, vidáman tegyük a dolgunkat, így éljünk! 
A kegytemplomban érkezett másik zarándokcsoporttal együtt vettünk részt , a csoportjainkat vezető atyák által közösen bemutatott szentmisén, melyen szentbeszédet mondott plébánosunk, Dr. Lukácsi Zoltán atya. "Ahányan vagyunk, annyiféle sorsot hordozunk. Jó, hogy vannak ilyen helyek, ahol a terheket letehetjük. A zarándoklataink alkalmával a természetfelettire rácsodálkozunk, ráhagyatkozunk az Istenre." - kezdte szentbeszédészét az újvárosi és szigeti plébános, majd így folytatta: "A kegyhelyek a természetfölöttit hozzák elérhető közelbe és előre vetik az életünk értelmét, az Isten világában való elmélyülést. Október a Szűzanya hónapja a Rózsafüzér Királynéja, egy történelmi eseményhez fűződik, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe, ami nekünk Magyaroknak különös fontosságú. Mária, akinek István király felajánlotta az országot. Ünnepeljük meg, hogy van Istenünk és van Máriánk. Isten ezt a földet nekünk rendelte, ez a föld a magyaroké, de égi segítség kell hozzá, hogy megőrizzük. Szent István talán azért Máriának ajánlotta az országot, mert úgy érezhette, mint, ahogy Krisztus a kereszten: Édesanyja oltalmára bízta a szeretett tanítványát és a tanítvány gondoskodásába ajánlotta Édesanyját. Szent István is így tett az országával.
István a jó harcot megharcolta, a hitet megtartotta. A hitet megerősítette országában, de az még nagyon rászorul a természetfeletti segítségre. Hogy Mária elfogadta Szent István országfelajánlását, mutatja az is, hogy az ország minden történés ellenére megmaradt.
Máriában a szent és a profán egységben van, a leghétköznapibb életet élve, minden cselekedetét a világot teremtő, fenntartó Isten szolgálatában tette.

72551956_394063001544748_8908102887364624384_n.jpgMárianosztra, a "Mi Anyánk" személye összefonódik a rabság fogalmával, a szabadság elveszthető, de azt felajánlani is lehet. Voltak , akik ártatlanul szenvedtek, ha az ember fel tudja ajánlani a szabadságát, olyan önkéntes rabságot vállal, amiben megtalálja a szabadságát, az élete célját, értelmét. Gárdonyí Isten rabjai c. regényében a vásár forgatagában Jancsi azt kérdezi az öreg szerzetestől mi, az emberek, mi is rabok vagyunk, a tevékenységnek, az anyagiaknak rabjai? Igen rabok vagyunk, Isten rabjai. Ha már mindenki rab nem mindegy, hogy kinek a foglyai vagyunk? Adja Isten, hogy nemes, jó célokért adjuk az életünk szabadságát. Igazi siker, ha már nem számít az elismerés, a földi dolgok már nem fontosak. Tapasztaljuk meg a tevékenység fontossága mellett, az ima fontosságát.
Ajánljuk szeretteinket a Szűzanya szeretetében, gondoskodásába, aki Isten legtökéletesebb rabja, alázatos szolgája, nekünk, mindannyiunknak királynéja, anyja, gondviselője. Adjunk hálát, hogy van Istenünk, van Máriánk, akit joggal hívhatunk úgy, hogy MÁRIA NOSTRA, a MI ANYÁNK ... " - zárta gondolatait a plébános.

Márianosztrán meglátogattuk még a börtönmúzeumot, ahol a több évszázad történelmét bemutató dokumentumok mellett megtekinthettük az őrizetesek saját kezű munkáit is.

73122219_2355209458141107_7159543580002877440_n.jpgMárianosztráról vadregényes, a természet szépségeiben bővelkedő úton haladva érkeztünk Vácra, ahol a város történetével és nevezetességeivel ismerkedtünk. A nagy múltú város számtalan nevezetes épülete közül kiemelkedik az 1761-1777 között, klasszicista és késő barokk stílusban, a város főterén épült Nagyboldogasszony-székesegyház (váci dóm) Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. Tervezője az osztrák Isidore Canevale.

Úgy gondolom mindannyian lelkiekben és ismeretekben gazdagodva, hálatelt szívvel tértünk haza és örömmel idézzük fel ennek a szép zarándoklatnak minden eseményét, élményét.

 

Az eseményről készült fotókat megtekintheti itt.

 

Szöveg és fotó:Borcsikné Jánosy Rita

Híreink csakis forrásmegjelöléssel használhatóak fel!