Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újváros második temploma az egykori Szent József fatemplom ma lenne 272 éves

2021.03.19

Kedves Testvérek!

272 évvel ezelőtt, azaz 1749. március 19-én, Szent József ünnepén szentelték fel Újváros egykori második templomát, a Szent József fatemplomot. Ez a templom a mai templom helyén állt valamikor. E rövid cikkben most megemlékezünk egykori templomunkról:

 

Újvárosnak eredetileg 3 temploma volt. Az első Istenháza Újvárosban az úgyn. Szent Salvator (Isteni megváltó, vagy Urunk színeváltozása) kápolna volt, mely a mai Zsinagóga helyén állott. Ezen ötkarélyos kápolnát 1695-ben a győri várkapitány, Zichy István gróf alapította. A kápolna alatt pedig családja számára sírboltot készíttetett. A Salvator templom alapító levele így szól: …”mikor a gróf Kanizsa ostroma idején megbetegedett, feleségével együtt fogadalmat tett, hogy ha Isten visszaadja egészségét, s Kanizsa újra magyar kézre jut, hálából emeltetnek egy kápolnát Győrött, oda, ahol nagy szükség van rá”. A Salvator kápolna felszereléséről nem tájékoztatnak minket okirataink. Egyetlen fennmaradt tárgyunk egy feszület volt a kápolna Zichy család kriptájából. Az 1876-77-es tanévben elkerült a Bencés gyűjteménybe Kiss István ajándékaként. Sajnos a feszület már nincs meg, viszont fotón megörökítették az utókornak.

Istennek legyen hála, hogy korabeli rajzok megörökítették ezen kápolnát, valamint az elveszett keresztet. A következő képek ezt mutatják:

feszulet-a-zichy-kapolnabol.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feszület a Zichy kápolnából

 

zichy-kapolna.png

A középen levő hármas számmal ellátott kupolás templom volt Újváros első temploma, a Szent Salvator kápolna.

 

Ez a kápolna egyre kisebbé vált az újvárosiaknak, hiszen a lakosság rohamosan nőtt.
Mária Terézia egy rendeletében leadásra kötelezte azokat a protestáns templomokat, amelyek utcára néztek. Így volt ez az újvárosi evangélikusokkal is. (Ezért építették később zárt udvarban a ma is álló evangélikus öregtemplomot, torony nélkül.) Az 1749. március 18-i városi közgyűlés értelmében az evangélikusok fatemploma az újvárosi katolikusok temploma lett. A templomot felbecsültették és az újvárosi katolikusok megvásárolták, majd Zichy Ferenc püspök rendeletére a következő nap felszentelték Szent József tiszteletére, 1749. március 19-én. Ez a Szent József fatemplom a mostani templomunk helyén állt, valahol a jobb oldali kápolnasoroknál. Az újvárosiak örömmel vették birtokba a második templomot amely fából készült 1726-ban. Dr. 
Perger Gyula 2011-ben írt  tanulmányából  lényegesen sokat tudhatunk a Szent József fatemplomról. Ő közölte le a templomról szóló okiratokat, leltárakat. Ezek teljes precizitással adják meg a fatemplom elhelyezkedését, telkének helyszínrajzát, liturgikus eszközeit. Akkoriban ebből a fatemplomból sok értéket átmentettek a mostani templomba. Ma két ismert tárgyunk maradt meg a Szent József fatemplomból: a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép, valamint az Újvárosi Segítő Szűzanya csodás kegyképe. E két kép idősebb, mint a mostani harmadik templom. Az alábbiakban Perger Gyula tanulmányából állítottam össze a Szent József fatemplom történetét:

Az "új" Szent József fatemplomról szóló első leírás egy 1749. április 14-i bejegyzésből való. Valójában e leírás előtt egy hónappal vette kezdetét a fatemplom története, 1749. március 14-én. E napon vezették be a város jegyzőkönyvébe a Helytartótanács parancsát, melynek értelmében a győri ágostai, vagy helvét (evangélikus) hitvallásúaknak a külvárosban, "eddig illetéktelenül" folytatott vallásgyakorlását megtiltja. Lelkészeiket, rektoraikat, és tanítóikat - hacsak magánemberként nem kívánnak itt élni - a városból eltávolítják, templomaikat, iskoláikat és lakásaikat felbecsülik és kisajátítják. A királyi parancsot a városi tanács 1749. március 17-én hajtotta végre. A március 18-i közgyűlésen az épületek sorsáról is döntöttek: az evangélikus fatemplom az újvárosi katolikusok temploma lesz, a parókiája a plébános lakása. Iskola épületeik pedig ezután az újvárosi katolikusok elemi oktatását szolgálják. "Az evangélikusok temploma és a benne található különféle anyagok, a hozzá tartozó minden épület és azok tartozékai felett királyi parancsra és a város bírájának és az egész dicséretes tanács rendeletére, a rendelkezésre álló és odahívott városi mesteremberek, ami 1749. március 18-án, lelkiismeretesen, ahogy szokásban van, telek nélkül" felbecsültetett. A kőműves mester 2090 ft-ra az ácsmester 1534 ft-ra, az asztalos mester 60 ft-ra, a lakatosmester 274 ft-ra, az üveges mester pedig 30 ft-ra becsülte az evangélikusok templomában beépített anyagok értékét, így az újvárosi katolikusok a telek árából nem számolva, 3998 Ft becsértéken ingatlanhoz jutottak. Zichy Ferenc püspök -egyben a vármegye főispánja-, rendeletére a templomot Szent József tiszteletére szentelték fel, annak ünnepén, március 19-én. A királyi parancs értelmében nem csak az evangélikusok temploma, hanem a mellette lévő iskola és a lakások is az újvárosi katolikusoké lettek. Ennek a tömbnek -egy peres eljárás kapcsán keletkezett iratanyag mellékleteként- fennmaradt a pontos helyszínrajza is, 1799-ből. Mivel a város a József templomhoz tartozó ház eladását, illetve bérbeadását tervezte, az újvárosi katolikus hívők tiltakozása kapcsán, mint a fennálló tömb alaprajzát, mind a tervezett új épületrész dokumentumait mellékelték az aktához. Most nézzük meg a templom és a körülötte levő épületek helyszínrajzát 1799-ből.

jozsef-templom-tortenete--7-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képünk ugyan nincs e fatemplomról, de a helyszínrajra ránk maradt. A templom épületekkel körbevett udvarban állt, a főutca felől egy kis folyosón közelíthető meg. A lakóépületek, illetve az udvar két bejáraton át is elérhetők, s külön kijárat szolgál a Rábca felé. Az 1785 évi népszámlálás adatai szerint a templomhoz tartozó épületekben lakott a sekrestyés, az iskolamester családjával, és több lakást bérbe is adtak. A népszámlálás idején kilenc család élt az épülettömbben. A rajzról jól leolvasható az építmények és a telek méretei is. A telek közepén állt a fatemplom.

 

E fatemplom nem sokáig elégítette ki az újvárosiak igényeit. Az 1700-as évek végén már több olyan forrás van, ami bizonyítja, hogy az újvárosiak új templomot szerettek volna építeni, hiszen e fatemplom életveszélyessé vált, s be kellett zárni. A új templom építését a város és a templom kegyurának (Zichy család) vitája nehezítette meg. 1814-ben be is zárják e templomot, 1816-ban már az orgonáját is eladták. 1821-ben a kegyúri jogot formáló Zichy családnak és a városnak sikerült egyezségre jutnia. Több terv is készült az új templom építésével kapcsolatban. Ezen alaprajzok egyike szintén ránk maradt. Tervezőjének nevét nem ismerjük. Ezt a tervrajzot/alaprajzot láthatjuk most:

jozsef-templom-tortenete--28-.jpg

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ilyen lett volna mai templomunk, ha megépítették volna... 
 
Végül is a templomépítésre több mint 20 évet kellett várni. Mivel a fatemplomot bezárták, ezért a szentmisék a Szentháromság kórház kápolnában voltak. (Ma ez a Kossuth Általános Iskola) 1836. augusztus 6-án végül megvalósul az újvárosi katolikusok nagy álma. Leteszik a ma látható templom alapjait, ami 1841-ben készül el. Mai templomunk ezen fatemplom helyére épült. Tervezte: Fruhmann Antal neoklasszicista stílusban. 1841. szeptember 12-én, Tankovics János Győri megyéspüspök felszenteli az új Istenházát Urunk színeváltozásának tiszteletére. A templom titulusának választása azért esett Urunk színeváltozására, mert Újváros első temploma is erre lett szentelve (Szent Salvator). Érdekes megjegyzés, hogy mai templomunkat ennek ellenére máig Szent József templomnak nevezik, ami annak köszönhető, hogy a második fatemplom Szent József tiszteletére lett felszentelve. E tisztelet annyira erős és hű maradt, hogy ma is viseli templomunk, előde titulusát.
plebanos-hetsey.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hetsey József, a ma látható templom építő plébánosa. A képen templomunk makettjével.
 
 
E cikket azért készítettem, mert ahogy a legelején is írtam, az egykori Szent József fatemplomunknak ma lenne felszentelésének 272. évfordulója. A ma látható 1841-ben épített templomunk pedig szeptember 12-én ünnepli  felszentelésének 180. évfordulóját, amit nagy ünnepélyességgel szeretnénk majd megülni. Amikor mai templomunkra tekintünk, gondoljunk hálás szívvel újvárosi őseinkre, akik komolyan vették a költő szavait: "NE HAGYJÁTOK A TEMPLOMOT!" Imádkozzunk templomépítő őseinkért, jótevőinkért, akik fenntartották, ápolták, szépítették, felújították e házat Isten dicsőségére és egyházközségünk javára. 
Egyházközséget és hívő közösségét kísérje továbbra is Isten áldása, valamint Szent József és az Újvárosi Segítő Szűzanya oltalma és közbenjárása.
 
Horváth Csaba