Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ünnepi köszöntők József atya búcsú miséjén

2017.07.31
2017. július 30-án, vasárnap a de. fél 11 órai szentmise keretében búcsúztunk el nyugdíjba vonuló lelkipásztorunktól, főtisztelendő Zsebedics József címzetes kanonok, Győr-Szigeti, Újvárosi és Pinnyédi plébánostól. E szentmise nem feltétlenül búcsúzás volt, hiszen József atya továbbra is a szigeti plébánián fog lakni és segít utódának. Mégis újvárosi közösségünk fontosnak érezte, hogy József atya Újvárosban eltöltött 14 évéért hálát és köszönetet adjunk a gondviselő Istennek. A szentmise végén köszöntötte plébánosunkat, Varga András egyházközségi világi elnök és Babos Tímea képviselő-testületi tag, Horváth Csaba főministráns, egyházközségi tag az ünnep szervezője és Fekete Dávid Győr alpolgármestere városrészünk képviselője, illetve Szeles Szabolcs szigeti képviselő, akik József atyának az
ÚJVÁROS SZOLGÁLATÁÉRT DÍJAT ADOMÁNYOZTÁK.
A köszöntéseket alább olvashatják:
 
 
Varga András világi elnök:
Kedves József atya hálatelt szívvel állunk itt köszöntve Önt, hiszen sok mindent köszönhetünk Önnek. Hatalmas igényes munka volt ennek az újvárosi templomnak a felújítása. Az impozáns üvegablakok is József atya kitartását dicsérik, hiszen nem sajnált semmi áldozatot sem.
Ha bárki elmegy templomunk előtt és felnéz az Úr Jézus keresztjére, Önre is gondolunk, hiszen erre is volt törődése. Megtisztelte elődeit, hiszen több mint 100 éves kőkereszt áll templomunk tövében újjászületve. Mi, akik az Urunk színeváltozása templomába járunk vasárnaponta szentmisékre, ünnepekre, mindig lelki feltöltődéssel térünk haza otthonainkba. Sok bölcsességet merítve az evangélium hirdetésével, életünket gazdagabbá téve prédikációival. Történelmi, sőt aktuális gondokkal jó és helyes irányt mutatott nekünk. Betegsége ellenére is nagy kitartással szolgált. Nem elköszönni szeretnénk, csak köszönetet mondani. A jó Isten áldja és vezesse sok erővel és bölcsességgel, egészséggel. Áldott hosszú nyugdíjas éveket kívánunk. Nem búcsúzunk csak köszöntjük tisztelt József atyát. Fogadja ajándékunkat szeretettel minden újvárosi templomba járó hívő nevében.
 
Horváth Csaba:
Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit egyházközségünk körében. Ez a dátum, 2017. július 30.-a, fordulópont egyházközösségünk életében, ugyanis ma búcsúzunk nyugdíjba vonuló lelkipásztorunktól, Zsebedics József kanonok úrtól, 14 évnyi odaadó szolgálat után. Nem feltétlenül búcsúzás ez, inkább hálaadás Istennek és köszönetnyilvánítás József atya itt eltöltött 14 évéért. De mielőtt hangot adnék ennek az búcsúzásnak-köszönetnyilvánításnak, szeretném köszönteni körünkben azokat a vendégeket, akik megtiszteltek bennünket jelenlétükkel: a városvezetés tagjait, és mindazokat, akik József atya miséjére jöttek el közösségünkbe.
József atya 14 évvel ezelőtt egy igen nehéz döntést hozott meg: 35 évnyi Kapuvári szolgálat után ismét Győrbe érkezett. A buzgó Kapuvárról egy nagyvárosba, Győr városába jött, a könnyező Szűzanya és Szent László városába, hogy hirdesse az Örömhírt minden embernek.
 
Az akkor még fiatalos lelkipásztor örömmel és buzgósággal állt neki a lelkipásztori munkának, a lelkek gondozásának a 3 egyházközségben. Újvárosban ez még egy picit váratott magára, hiszen itt sok munka hárult József atyára. Ezzel most ismertetem a legfontosabbakat: sekrestye átalakítása, mellékhajók kistetőinek megcsináltatása, de talán a legnagyobb érdeme a toronyóra teljes felújítása 2007-ben, illetve Kalmár Ákos képviselőúrnak köszönhetően a templom külsejének teljes felújítása. Ezzel kapcsolatban a munkák végeztével szépen fogalmazta meg Kanonok atya, Győr Polgármesterének: „E templom Újváros legszebb épülete, mert mindenhonnan látszik.”  Aztán a munka nem állt meg, hiszen folytatódott a kőkereszt felújítása, az ereszcsatornák, galambriasztók felszerelése, mindezek levezénylése. József atya érdeme, hogy templomunk színes üvegablakai is megújultak, megörökítve rajtuk a nagy plébánosaink nevét is. József atya idejében kaptuk vissza a plébániát is a karitasztól, itt már méltóbb körülmények között tudtunk a roma gyerekekkel foglalkozni a hittanórákon is. Emellett, Pinnyédi filiánkat is teljesen kívül-belül felújította. 
 
József atya legnagyobb érdeme ezekkel együtt valójában az, hogy identitást adott templomunk közösségének helytörténeti munkái által. Lelkipásztori szolgálata mellett kutatásaival évtizedek óta faggatja a múltat. Az elmúlt ötven év alatt igyekezett mindig pap maradni, hiszen ez a hivatása, küldetése. A helytörténeti munkát, a kutatást és az írást is mindig „paposan végezte.” Számára ez azért is fontos, hogy az emberek olvassanak és, hogy könyveiből megérkezzenek az emberek szívébe a múltból megmentett üzenetek. Ebben a vonatkozásban, Kanonok urat megihlette templomunk történelme, sőt városrészünk történelme is. Helytörténészként felkutatta a nagy újvárosi plébános elődök életútjait. Valószínűleg sose tudtuk volna meg, hogy volt egy plébánosunk Perlaki-Somogy Lipót, aki szombathely püspöke lett. Amikor meghalt sírját nem zárták le, mert a hívek meg voltak bizonyosodva arról, hogy 100 év múlva oltárra emelik a szent püspököt. Említhetnénk még Kozmár György plébánosunkat, aki e templom alapjait lerakta s nem sokkal azután elhunyt. Egy szentéletű plébános volt, akinek mindene volt az újvárosi hívek. Hetsey József plébános úr, pedig folytatta elődje munkáját és megépítette ezen hatalmas bazilika méretű templomot, amely máig hirdeti újváros egykori és –remélhetőleg-, jövőbeli dicsőségét is. Beteges ember volt ő, hívei nagyon szerették. Kanonok úrnak köszönhető, hogy van róla fotónk is. Őt követte Horváth Lajos honvéd plébános, aki évtizedeken keresztül állott templomunk élén. Érdeme, hogy belül kifestette a templomot, és 50 éves aranyjubileumára állította fel azt a keresztet 1912-ben, ami itt áll templomunk előtt. Szent életű, hazaszerető neves hitszónok volt, aki a forradalomban is harcolt. Magától Kossuthtól kapott egyszer egy kokárdát, amelyet élete végéig hordott reverendája alatt. De megemlíthetném még a nagy Baralich Lőrinc méltóságos urat, aki mindenkinek mindene volt. Mindenét odaajándékozta a szegényeknek. Máig él az a mondás, - sok megható történet mellett-, hogy egyszer elnyűtt öltönye miatt hívei meglepték egy új öltönnyel, amit nem sokkal később szintén a szegényeknek adott. 
 
Ezek az emberek kanonok atya, szentéletű lelkipásztorok voltak, és Önnek köszönhetjük, hogy tudunk róluk. Büszkék vagyunk rájuk, és nagy büszkeség számunkra, hogy ők templomunkban teljesítettek szolgálatot újvárosi őseink lelki üdvösségéért. Ők azok, akik identitást adtak és adnak az újvárosi híveknek. Emléküket igyekszünk ezután is megőrizni, ápolni. Nehéz ilyen nagy papok után utódként helytállni, de talán Kanonok atyát ösztönözte is ezen szentéletű papok példái: folytatni a hirdetést, tanítani Isten szent Igéjét, hirdetni az Evangéliumot, vetni csak vetni, jó magvetőként fáradhatatlanul annyi sok éven át. Igaz, hogy szemeinkkel nem láthatjuk és kezeinkkel sem tapinthatjuk az elszórt, elvetett magok állapotát, fejlődését, de tudnunk kell, hogy Ön magvetőként fáradhatatlanul végezte feladatát a reá bízott szántóföldön, vagyis egyházközségünk tagjainak lelkében. 
 
Elérkeztünk tehát lelkipásztorunk 14 évet átfogó munkásságának kis vonalakban történő bemutatásának végére. Természetesen kanonok-plébános úr munkájának, tetteinek jelentőségét nem a jelenkor embereinek aggályai, hanem a történelmi idő fogja eldönteni, addig is biztató szavakkal búcsúzunk és adunk hálát plébános úr Újvárosban végzett áldozatos munkájáért-szolgálatáért:  
Istentől legyen áldott ezért a fáradságos munkájáért. Megköszönjük áldozatos szolgálatát, a sok értékes prédikációt, a lelkipásztori gondoskodást, közvetlenségét, a közösség építését és azt, hogy paphoz híven igyekezett Jézust sugározni nekünk. 
Kívánunk továbbá jó egészséget, örömöt és boldogságot életének ezen új szakaszában is. Isten áldja meg Önt mindazért, amit az Ő nevében tett, fordítsa jóra mindazt, ami sikertelen volt, és vigye teljességre mindazt a jót és szépet, amit elkezdett. Az Úr békessége legyen elköszönő lelkipásztorunkkal, áldása kísérje nyugdíjas élete minden napján, kérve az Újvárosi Segítő Szűzanya áldott közbenjárását, akitől Ön is sokszor kér erőt a továbblépéshez!
 
Búcsúztatóm vége felé járva Túrmezei Erzsébet költő Az Isten műhelyében című verséből idéznék néhány ideillő sort, kívánva plébános úrnak, hogy továbbra is jó erővel, egészséggel és szeretettel munkálkodhasson az Úr szőlőjében, hajtsa továbbra is a szent buzgóság, amit e vers részlet is hűen tükröz:
„Látni, hogy íme, szobrok száza készül,/ Néhány vonással naponta egészül./ A mester keze egy percig sem pihen meg,/ Eszközei munkálnak, nem pihennek.” 
 
Ajándékul pedig fogadja el az Egyházközség és a magam nevében egy szép képet, amely a 3 egyházközséget ábrázolja: Újvárost, Szigetet és Pinnyédet. Ha rá tekint, mondjon el értünk egy imát, mert mi is megemlékezünk imáinkban Plébános úrról! Isten áldja!
 
 
Fekete Dávid:
Főtisztelendő plébános úr, mind a magam és Szeles Szabolcs képviselőtársam nevében szeretnénk megköszönni azt a sok-sok több mint egy évtizedes munkát, amit itt végeztél az egyházközségben. A városvezetés minden évben dönt arról felterjesztés alapján, hogy kik azok a személyek, akik Győr városrészeiért sokat tesznek és ezt a városrészek díjaival ismerjük el. Amikor az Újváros szolgálatáért díjra Téged választottunk akkor még nem tudtuk, hogy éppen itt az idei esztendőben, nyugdíjba vonulásod alkalmából tudjuk e díjat odaadományozni, ami ebben a vonatkozásban újvárosi tevékenységed megkoronázását is jelenti. Mielőtt átadnám számodra az Újváros Szolgálatáért Díjat, és megköszönjük azt a munkát, amit a városrészért végeztél, a kedves Testvérekhez fordulnék, hogy fogadják majd olyan szeretettel az új plébánost Németh Gábor atyát, amilyen szeretettel és fiatalos lendülettel fog ő majd hozzánk érkezni Újvárosba. 
 
És most ismertetném a kitüntetés szövegét:
„Győr Megyei Jogú Város polgármestere polgármesteri határozatával Újváros szolgálatáért díjat adományoz Zsebedics József kanonok részére Újváros településrész közösségi életében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint a városrész egyházi és kulturális értékeinek feltárása és ápolásáért végzett fáradhatatlan munkájának elismeréséül. 2017. július 30, Borkai Zsolt Polgármester” -Szívből gratulálok.
 
 
Szeles Szabolcs:
Kedves Hívek, tisztelt Kanonok úr! Plébános úrral régi az ismeretség, de azt hiszem, hogy amikor a jó Isten segítségével és az itt élők bizalmából képviselő lehettem, akkor fordult kapcsolatunk komolyabbra. Hiszen az első utam akkor József atyához vezetett. József atyától sok mindent megtudtam a városrészek történetéről szóbeli elbeszélése és a könyvei által, amik lelki megközelítésből íródtak. Remélem, hogy azok a beszélgetések, amiket mi folytattunk ezek afelé mutattak, hogy ezek a városrészek: Sziget, Újváros, Pinnyéd jó irányba folynak. Értékes pillanatok voltak számomra is, ahogy már említették az újvárosi templom felújítása, szintén emlékezetes pillanat a szigeti templom 300. évfordulóján a felkészülés és a méltó ünneplés, vagy József atya aranymiséje, vagy, ahogy a prédikációban elhangzott az ifjúsági olimpiai is, ehhez kapcsolódva pár hete az ifjúsági olimpiai lángot fogadtuk a szigeti templomban is. Azt hiszem, azt a pár másodpercet örökre emlékezetünkben őrizzük. Nagyon köszönöm a sok beszélgetést és a sok szeretetet, amit Öntől kaptunk mindannyian, és reméljük, hogy a szép beszélgetések közöttünk és másokkal is továbbra is folytatódni fog, hiszen nem búcsúzunk csak egy új szakasz veszi kezdetét, amihez jó erőt, és egészséget kívánok. 
 
 
Az eseményről készült írott és képes beszámolót megtekintheti itt.