Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vízkereszt ünnepe templomunkban

2016.01.06

A katolikus hívek a hagyomány szerint minden évben január 6-án ünneplik vízkereszt ünnepét, melyhez a Szentírás szerint Jézus megkeresztelkedésének története kötődik. A Győr-Újvárosi Urunk színeváltozása-plébániatemplomban a hívek, a 16 órakor kezdődő ünnepi szentmisén emlékeztek meg Jézus megkeresztelkedéséről.

Az ünnepi szentmisét főtisztelendő Zsebedics József atya, templomunk plébánosa mutatta be. A szertartás csúcspontja a víz és a só szentelése volt. József atya elmondta, hogy mindkét elem fontos számunkra testi és lelki értelemben egyaránt. Ősi hagyomány, hogy Vízkereszt napján vizet és sót használunk. Vizet azért, mert tisztít, lemossa bűneinket. A só pedig konzervál, megőriz. Megőriz minket az isteni szeretetben. A víz- és sószentelés végén a plébános ünnepi körmenetben hintette meg szenteltvízzel a híveket, jelezve a bűneinktől való megtisztulást. 

 

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.

Epiphania görög szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette. Az őskeresztény egyház szinkretista hajlandóságából arra következtethetünk, hogy időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.

Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)

 

Az eseményről készült fotókat megtekintheti itt.

 

Horváth Csaba

Kép: Bálint István

Híreink forrásmegjelöléssel használhatóak fel!