Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


E hely nem egyéb mint Istennek háza és a menyország kapuja -Győr-Újváros temploma 172 éves- elmélkedés

2013.09.14

1841. szeptember 12-én -172 éve- Mária neve napján szentelték fel Győr második legnagyobb templomát, a Győr-Újvárosi Urunk színeváltozása plébánia-templomot. Ezen alkalomból megemlékező búcsúi szentmise lesz szeptember 15-én, vasárnap templomunkban, hogy együtt adjunk hálát ezen a szép ünnepen. Szeretettel várunk mindenkit!

        kezdolap-3.jpg

 

Győr-Újváros templomainak története

A 2013. szeptember 15-dikei megemlékező templomfelszentelési búcsú alkalmából


Krisztusban szeretett testvérek!

Az első újvárosi templom az úgyn. Szent Salvator (Isteni megváltó) kápolna volt, mely a mai Zsinagóga helyén állt. E templomot, kápolnát 1695-ben a győri várkapitány,  Zichy István gróf  alapította, és e templom alatt volt az ő családi sírhelye. A Salvator templom alapító leve így szól: …”mikor a gróf Kanizsa ostroma idején megbetegedett, feleségével együtt fogadalmat tett, hogy ha Isten visszaadja egészségét, s Kanizsa újra magyar kézre jut, hálából emeltetnek egy kápolnát Győrött, oda, ahol nagy szükség van rá”. A Salvator templom felszereléséről nem tájékoztatnak minket okirataink. Egyetlen fennmaradt tárgy- egy feszület a kápolna Zichy család kriptájából. Az 1876-77-es tanévben elkerült a Bencés gyűjteménybe, Kiss István ajándékaként. Sajnos a feszület nincs már meg, egy fotó örökítette meg a keresztet.

A feljegyzések szerint ez a kis kápolna 1787-ben még állt, és a második templom a  Szent József templom is. Ez a Szent József templom a mostani templom helyén állt, valahol a jobb oldali kápolnasoroknál. Mária Terézia egy rendeletében leadásra kötelezte azokat a protestáns templomokat, amelyek utcára néztek. Így volt ez az evangélikusokkal is. Az 1749. március 18-i közgyűlés értelmében az evangélikusok temploma az újvárosi katolikusok temploma lett. A templomot felbecsültették és az újvárosi katolikusok megvásárolták, majd Zichy Ferenc püspök rendeletére felszentelték Szent József tiszteletére, liturgikus emlék-napján március 19-én. Az újvárosiak örömmel vették birtokba a második templomot, hiszen a San Salvator kápolna már kicsinek bizonyult az egyre növekvő lakosság miatt. a  A nemrég megtalált Szent József templomról szóló okiratok, leltárak teljes precizitással adják meg a templom elhelyezkedését, telkének helyszínrajzát,  liturgikus eszközeit. Akkoriban ebből a régi templomból sok értéket meghagytak, és a mostani templomba, a mellékoltárok felszereléseként szolgáltak, mégis egyetlen ismert és hiteles tárgyunk maradt meg a József templomból a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép, a Lourdes-i Mária oltár melletti kápolnában bal oldalt. Ez azt jelenti, hogy ez a kép idősebb, mint maga a mostani  templom. Szintén a feljegyzésekből tudjuk, hogy a harmadik, azaz a mai templom megépítésének gondolata már 1797-ben felmerült. 1810-ben egy ismeretlen építész a leendő új templom tervrajzát is elkészítette, bár a megépítése sajnos -mind a város, mind az egyházközség- anyagi okai miatt nem valósulhatott meg. Hosszabb idő után 1836-ban elkezdik megépíteni a mai templomot, Hetsey (Hecsej) József plébánossága idején, mivel a régi templom omladozni kezdett, valamint nem tudta befogadni kis mérete végett az újvárosi híveket. A hosszú építkezés 5 évig tartott, 1841-ben megépül a templom és fel is szentelik Urunk színeváltozásának tiszteletére, 1841. szeptember 12-én, Mária neve napján.  Tervezte Fruhhmann Antal, a kiváló és elismert építész, Neoklasszicista stílusban, mely Győr második legnagyobb temploma és még ma is irányadó a klasszicista építészet történetében. A templom a város és az egyházközség pénzén épült fel. Akkoriban ez nem volt szokatlan, hogy a város építette a templomot, hiszen a templom kegyura a város volt. Ezért is van elhelyezve a főoltár fölött a város címere, mely nemcsak Győrben, hanem az országban is egyedülálló dolog. Szintén azért lett elhelyezve a főoltárkép mellett, jobb oldalt, Szent István diakónus szobra, mert a város védőszentje maga Szent István diakónus. A templom folyamatosan szépült, nagyobb időközönként mindig új liturgikus tárgyakkal gazdagodott. Így volt ez a templom orgonájával kapcsolatban is. Az orgona 1852-54 között készült el, a pozsonyi Klöckner Károly tervei és építése alapján. Az orgona műemlék jellegű és a legszebb hangú orgonák közé sorolják. Az orgona darabjait hajóval hozták. Az orgonához szükséges pénzt maga a templomépítő plébános teremtette elő úgy, hogy összes addigi prédikációit könyv-kötetbe foglalva elmélkedésként adta ki. Az így befolyt teljes összeget a templomra, valamint az orgonára költötte.

 

Mai templomunkat jellemzi, hogy a helybéliek még napjainkban is Szent József vagy “József” templomnak nevezik . Pedig az ok egyszerű: Szent József kultusza, mely az előző templom nevét viselte, annyira erős és hű maradt, hogy a hívők emlékezetében ma is őrzi előde titulusát. És ennek már 172 éve. Hogy az újvárosiak magukénak érezték ezt a  tiszteletet mutatja az is, hogy a főoltárkép mellett bal oldalt elhelyezték Szent József szobrát, valamint 1896-ban az ezer éves mileneumi emlék-évben elkészült a Szent József mellékoltár a jobb oldali kápolnasorban.

 

Az újvárosiak a templom titulusaként Urunk színeváltozását választották. Ez valószínűleg az első templom miatt a San Salvator, azaz az a legszentebb megváltó tisztelet okán. Itt párhuzamot kell vonnunk a templom története és Urunk színeváltozásának eseménye között. Csakis a szentségekben és az állhatatos imádságban, elmélkedve tudunk együtt lenni Jézussal, csakis így mondhatjuk Péterrel azt, amit a Tábor-hegyen mondott Jézusnak: "Mester, Uram, jó nekünk itt lenni!" Az újvárosiak, amikor ezt a monumentális, Győr második legnagyobb templomát megépítették, ezt érezték meg, ezt a dicsőséges jelenlétet, buzgóságuk és mély hitük mondatta velük, hogy e templom titulusa Urunk színeváltozása legyen. Bizakodni akartak, hiszen a táborhegyi jelenetben Jézus a három apostolnak megmutatta istenségét, hogy később a szenvedésben apostolai belőle merítsenek erőt.

 

Kedves Testvérek!

 

Hálával gondolunk templomépítő őseinkre. Az Ő Istenbe vetett hitük, áldozatos munkájuk és 

jövőbe vetett bizalmuk ékes bizonyítéka szépen megépített, műemlék templomunk.

Az elmúlt 172 év alatt sok viszontagsággal kellett megküzdeni. Az idő vasfoga, mint mindenen, a templomon is megmutatta nyomait. Ám hogy még ma is állhat, és városrészünkről Isten hitünket üzenheti, hálával kell gondolnunk azokra, akik komolyan véve a költő szavait: "NE HAGYJÁTOK A TEMPLOMOT!", fenntartották, ápolták, szépítették, felújították e házat Isten dicsőségére és egyházközségünk javára. -Az évek sokszor nagy áldozatot jelentő felújítások kerültek végrehajtásra mind a templomban, mind a plébánián, a hívek áldozatos munkájából és nagylelkű adományaiból. Mindezek a munkálatok is jelzik, mi is szeretnénk méltóak lenni őseinkhez, folytatva az ő munkájukat. A legégetőbb feladatunk most templomunk felújítása. Hogy állagát megőrizzük és újra városrészünk ékességévé válhasson, komoly munkára van szükség. Első lépése e felújításnak a tetőszerkezet helyreállítása. Hosszú előkészületi munka eredményeként az újvárosi rehabilitációval megkezdődött városrészünk felújításának munkálatai, jövőre pedig templomunk felújítása, melyben reméljük, hogy lát majd szebb és méltó napokat városrészünk, Győr egykori elit polgári városrésze. A templom Isten háza és a menyország előcsarnoka; az imádság háza, ahol egyre szorosabban köthetjük magunkat Istenhez. Szeressük templomunkat, egyházközségünket, az Egyházat. Ragaszkodjunk hozzá mert “nem lehet senkinek Isten az atyja, akinek nem anyja az Egyház”mondja Szent Ágoston.

 

Egyházközségünkön és hívő közösségén legyen továbbra is Isten bőséges áldása és az Újvárosi Segítő Szűzanya oltalma. Ámen!


 

Összeállította: Horváth Csaba